A szürke (???!!! neeeeem!!!) hétköznapok

Vacsora nálam, én főztem, mielőtt bárki kétség merülne fel bárkiben a főzőtehetségemet illetően, ehető lett, és megálltam, hogy ne tegyek bele paprikát (bár, lehet, hogy akkor jobb lett volna, na majd legközelebb). Életemben először főztem 7 személyre, ebből kifolyólag persze a mennyiség nem lett tökéletes. Még desszert is volt, amit Fii készített el, egy torta formájában, személyesen Tobinak, aki sokaknak segített biciklitszerelni (és még porszívója is van!).
Hála a magukat egyelőre nem mutató két másik lakótársamnak, tele van a konyha mindenféle edénnyel, pohárral stb. Lehet, hogy egyszer visszajönnek érte, mert a hűtőben is van 1-2 dolog, pl. ilyen nélkülözhetetlen dolgok, mint buggyant tojás és fagyasztott tej.

Balról jobbra: Tobi (Németo.), én, Fii (Finno.), Seth (Svájc), Maarten (Hollandia), Lisa (Németo.)

Egyébként most valami orientációs hetek vannak az itteni norvég diákoknak, ezért egy csomó programjuk van, pl. mindenféle diákszervezetnek volt kiállítása tegnap azon a campuson, ahol a nyelvkurzus van. Ez kicsit másképp működik, mint itthon. De hát mi is másképp működünk, mint a norvégok.. Úgyhogy begyűjtöttünk mindenhonnan egy rakás csokit, ingyen ikea táskát, cukorkát, naptárat, chipset, rágót, bármit ami jött.. Plusz még kuponokat is kaptunk ingyen ebédre, kávéra, gyümölcsre, edzésekre stb. Megpróbáltam mindezt biciklivel hazavinni az IKEA táskában, az esőben, a bicikli éppen működni nem hajlandó hátsófékével. Túléltem! Az ingyen dolgok áradata sosem ér véget...
Ja, a nyomtatás, és másolás is ingyen van, korlátlan mennyiségben! Otthon már a diákok elfogyasztották volna Magyarország összes papírját ha ez lenne. A dolog hátránya, hogy kissé komplikált. Mert kell egy regisztrációs kártya, amit meg kell mutatni az IT-soknak, akik ezért adnak egy jelszót és pin-kódot, amit meg kell változtatni, majd ezután regisztrálni kell egy újabb honalapon a nyomtatáshoz, majd miután rákattintok a nyomtatásra, le kell húzni a diákom a nyomtatóban. High-tech...