Nem akarok felvágni, de tényleg egy hotelben vagyok jelenleg. Mivel a norvégjaim nem tudtak volna kivinni a reptérre (ami amúgy is 2 órára van tőlük), és inkább valami gálára mentek ma este, meg mert állítólag így még olcsóbb is, mint kivinni engem a reptérre, minden tiltakozásom ellenére foglaltak nekem egy hotelszobát Trondheimben.
Egy baki volt, hogy végül én fizettem ki, mert elszúrtak valamit, és ők csak megrendelték, de nem fizették, de ez majd reméljük megoldódik. Önszántamból soha nem jöttem volna hotelbe. :) Hűtő persze nincs, így a lazacok kint pihennek az átjáróban. Reménykedjetek, hogy még holnap is ott lesznek.
Este elmentem a boltba, ahol a legolcsóbb fél literes üdítőt keresve már vagy harmadszorra futottam össze egy néger sráccal, mire egyszercsak megszólított csak úgy, mert "úgy érezte ezt kell tennie". :D Hát így utolsó élménynek Trondheimben nem rossz. Kiderült, hogy zimbabwei, megkérdezte a telefonszámom, de én inkább helyette felírtam az ő e-mail címét. Így azért tán kicsit biztonságosabb. Szóval ilyen sikereim voltak ma.
A pénteki volt az utolsó, és egyben legjobb napom a kórházban. Úgy volt, hogy nem lesz műtét, de aztán mégis volt, mert valaki növesztett magának egy aorta aneurysmát, ami elég sürgős volt. (Az aorta normálisan kb 2 cm átmérőjű, hát ez 8 cm volt egy szakaszon.) Rohadt sokáig tartott az előkészítés, több mint 2 óráig, nemtom mi a fenét lehet ennyi ideig csinálni, otthon mindez max fél óra. Ki be járkáltam a nővér-oihenőből, meg már megittam vagy 3 automatás forró csokit, mire történt valami. Elég érdekes műtét volt, és a végén én kapcsozhattam össze a beteg bőrét (olyan eszközzel, mint a tűzőgép kb.) Najó, ez lehet, hogy csak nekem érdekes. De ez az én blogom, hahahaha. Az orvosokon még fejlámpa is volt, olyan mint a Grace Klinikában szokott lenni. :) Lehet, hogy ez is csak nekem mond valamit. Meg volt nekik ilyen kis speckó szőnyegük, amin zokniba álltak műtét közben, hogy kényelmes legyen.
Műtét után elbúcsúztunk, jó utat kívántak, szóval tök rendes volt mindenki.
Ezennel szeretném hálámat kifejezni mindazoknak, akik figyelemmel kísérték kalandjaimat a fjordon túl, kicsi norvég falumban. Bár valószínűleg mondjuk ezt a bejegyzést már senki nem fogja olvasni. :) Ha mégis, lehet drukkolni, hogy holnap felébredjek az órára. Legutóbb, mikor Norvégiából tartottam hazafelé, és úgy alakult, hogy hotelben aludtam, ez nem sikerült..
 |
| Kilátás a hotelszobából. Hozzátenném, este fél 10-kor. |
